Newton és tudós almafa

Bizony bizony nem csak Derecskének vannak híres almái, hanem Isaac Newton is dicsekedhet az ő almájával.

Itt persze nem arra célzok, hogy almatermesztéssel foglalatoskodott volna szabadidejében tudományos elméleteit félre téve. Nem. Épp csak arról van szó, hogy egy lepottyanó alma jelentette számára a nagy áttörést a gravitáció elméletének kigondolására.

Ebből is látszik, hogy az alma nem csak finom, de azt is pontosan tudja, hogy mikor kell az ember, pontosabban Newton fejére esni.

De hogy is volt ez pontosan?

Többféle feljegyzés született már arról, hogyan is fejtette meg a gravitáció kérdését Newton. Többen úgy tudják, hogy vidéki házának ablakában állva vetté észre egy lehulló almát. Mások úgy vélik – és ez a változat nekem is jobban tetszik – , hogy Newton éppen kertjében üldögélt egy almafa alatt, mikor fejére pottyant egy alma.

Nem tudni pontosan hogy történ, de az biztos, hogy feltette magában ezt a kérdést: „Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, miért mindig a föld középpontja felé?”

A lepottyanó alma, akárhogy is esett, gondolkodóba ejtette. Megértette ugyanis, hogy a földi tárgyakat és égitesteket ugyanaz az erő mozgatja. Vagyis rájött a gravitációelmélet nyitjára egy almának köszönhetően.