A királyok almája

Vagy az almák királya? Ha már a híres almákról beszélünk, nem feledkezhetünk meg az egyik legnemesebbről, az országalmáról.

De vajon mindent tudunk róla?

Íme öt dolog, amit talán még nem hallottál:

Ókorba nyúló eredet

Már az ókorban is számos uralkodó tudhatta hatalmi jelképei egyikének az országalmák elődjét, az éggömböt.
Az akkori világ tudós elméi is tudták már, hogy a legtökéletesebb geometriai forma a gömb – a világmindenséget is gömbhéjszerű szférák alkotják. Éppen emiatt a hatalomra törő római császárok hatalmi jelképeinek egyikévé választották a gömböt (latinul: globus), hogy az szimbolizálja erejük teljességét, és a világmindenség feletti uralmukat.

Az első magyar alma

Hazánk történetében az országalma először az 1031-ben készült koronázási paláston tűnt fel, azon ugyanis Szent István és a vértanúk is gömbölyű tárgyat tartanak a kezükben. Noha Péter, Salamon vagy akár Könyves Kálmán uralkodói pecsétjein is jelen volt, az országalma akkori fizikai valósságára még sincs bizonyíték.

Na de akkor hány éves?

A ma is ismert „hivatalos” (azaz a mai magyar koronázási jelvények között szereplő) magyar országalma korát a rajta lévő címer alapján lehet megállapítani. Mivel a gömbrész oldalán található négyszer vágott pajzsot az Anjouk és Árpádok címere díszíti, ezért a ma elfogadott hivatalos álláspont szerint az országalma Károly Róbert uralkodása alatt – azaz a 14. század elején – keletkezhetett. Történészek szerint azonban nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy maga az országalma korábbi, a 14. században csak a pajzsot illesztették hozzá.

Az eredendő bűn almája!

Az országalma azon kívül, hogy hatalmi jelkép, a koronázási szertartásokon is jelen volt– bár erről nem sokat tudunk. Ezen szertartásokon ugyanis nem töltött be kiemelt szerepet, hiszen elnevezésével az egyháziak „nem tudtak mit kezdeni”. Az alma ugyanis a keresztény egyház számára elsősorban negatív értelmű szimbólum (a bibliai Ádám és Éva történetből eredeztethetően „bűnként” van jelen).

Őseink ajándéka

Noha az egyház nem feltétlen helyeselte az elnevezést, az országalma a mai napig nemzeti kincseink egyike. Ez pogány hiedelemvilágunkra vezethető vissza. Őseink számára (ugyanúgy, ahogyan az antikvitás irodalmában) ugyanis az alma a sárkányok által a túlvilágra ragadott gazdagság, bőség és termékenység jelképe volt – számos hős életének céljává vált tehát újra e világra hozni.